Naptalan
Naptalan reggelek, naptalan éjjelek
Kávé illatára már nem kelek
Ágyam másik fele oly hideg
Mint a tegnapi fekete elixìrem
Naptalan reggelek, naptalan éjjelek
Keserű italomtól még most is émelygek
Egy kattanás töri meg a néma csendet
Ártó füstöt lélegzem be majd kimenet
Úgy tűnik el a füstfelhő, mint a nap egy naptalan reggelen
Naptalan reggelek, naptalan éjjelek
Megjöttem.. Sötét van.. üres szobába érkezek
Már nem játszanak árnyak falomon
Már nem üdvözöl egy hang se hangodon
Naptalan reggelek, naptalan éjjelek
Testem mellett rideg kezem ténfereg
Üres tekintettel meredten figyelem
Hogy már nem melegíti fel kézmeleged
Úgy tűnt el tenyeremből tenyered, mint a nap egy naptalan éjjelen
.
